1920. június 4-én a magyar kormány küldöttsége aláírta a trianoni békeszerződést. Ezzel azonban a folyamat még nem ért véget, hiszen először a magyar nemzetgyűlésnek, majd további három szövetséges hatalomnak is ratifikálnia kellett azt, hogy hatályba léphessen. A kényszerpályán mozgó Magyarország nemzetgyűlése habár a kormány megpróbálta ezt minél tovább halogatni a győztes antant hatalmak nyomására 1920. november 15-én ratifikálta a békediktátumot. Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága a Magyar Történelmi Társulattal közösen 2021. november 18-án konferenciát szervezett az esemény évfordulójára. A tudományos ülés előadói részletesen foglalkoztak a ratifikáció nemzetgyűlési vitájával, a korabeli sajtóban megjelent visszhangjával, illetve megvizsgálták azt is, hogy a szövetséges hatalmak s több vesztes ország országgyűléseiben milyen körülmények, milyen viták közepette került sor a békeszerződések ratifikálására. A tudományos ülés a Sorsfordító évek konferenciasorozat harmadik rendezvénye volt. A konferencia előadói Anka László, Egedy Gergely, Glant Tibor, Horváth Attila, Köő Artúr, Majoros István, Tóth Andrej, Tóth Imre és Vizi László Tamás voltak. Előadásaik szerkesztett változatát közöljük kötetünkben, kiegészítve Demeter Gábor, Frey Dóra, Gulyás László és Kövecsi-Oláh Péter tanulmányaival.
