Könyvem összes lénye valamiképpen ördögi-démoni jegyeket visel, hisz eltér attól az emberképtől, amely szinte minden mitológia szerint Isten képmásaként a harmóniát hordozza magában, s az Univerzum Rendjét testesíti meg írja előszavában a szerző. De hátha csak arról van szó, hogy kevéssé ismerjük ezt a rendet, s a szokatlan vonásokkal felruházott emberszerű lények csak a kevéssé ismert zugok meglétére utalnak? Arra, hogy a sellők, a farkasemberek, a majomemberek és társaik az embernek egy kevésbé ismert létezését-arcát mutatják meg. A Homo sapiens persze nem szeret olyan tükörbe nézni, amit torzítónak tart, de e könyv emberszerű teremtményei talán felébresztik az olvasó kíváncsiságát, hogy mégiscsak belenézzen ebbe a kicsit riasztó, mégis érdekes tükörbe. Szemadám Györgyöt hosszú ideje foglalkoztatják az évszázadok során összegyűlt furcsa beszámolók az élővilág korábban sohasem látott szokatlan, bizarr képviselőiről, amelyeket számos utazónak, felfedezőnek, amatőr természettudósnak köszönhetünk. Élvezetes, figyelemfelkeltő formában tárja elénk e gyakran száraz, tényközlő szövegeket az olvasóra bízva, melyeket fogadja el ténynek, és melyeket tekinti a képzelet szülöttének. Könyvét ajánljuk mindazoknak, akik amellett, hogy elismerik a tudományos tényeket, hajlandóak elmerülni egy olyan világban, amelyben az emberiség fantáziáját régóta megmozgató lényekkel találkozhatunk.
