Egy ma már ismeretlen színészi életpályának állít emléket e könyv. Önvallomása és pályájának dokumentumai segítségével Kiss Ferenc, a színész mutatkozik be lapjain. Bemutatkozik, hiszen több mint negyven évvel a halála után szinte feledés borítja mindazt, ami életének lényege volt. 1914 és 1978 között csaknem 300 színpadi, 60 film-, illetve tévészerepben és 400 rádiószerepben láthatta, hallhatta a közönség. Visszaemlékezéseiben felidézi tanárait, kortársait, a színház világának nagy egyéniségeit, a Nemzeti Színház Hevesi Sándor nevével fémjelzett korszakát. Változatos életút, mint oly sokaké a 20. században. Shakespeare-ciklus és Marica grófnő, népszerűség, Corvin-koszorú, a Nemzeti Színház örökös tagsága, akadémiai tanítás, közéleti szereplés, nyolc év börtön, segédmunkáslét, majd újrakezdés 1956-ban a Győri Kisfaludy Színházban. Siker és csillogás, fent és lent, bűnbüntetésbűnhődés, mindhalálig színház. A dokumentumok mozaikjaiból talán összeáll a színész portréja, de felidézhető-e vajon a színpadi alakítás? Tudunk-e, akarunk-e, merünk-e emlékezni a múlt múló pillanataira?
