A kötet olyan vizuális átalakulásokat mutat be, amelyek egy másik műfajhoz tartozó alkotást vagy egy terméket politikai gúnyrajzokon jelenítenek meg. A vizsgált évtizedekben (18901939) legnagyobb arányban festmények metamorfózisai keletkeztek, így ezek vizsgálata teszi ki a könyv jelentős részét, de figyelmet fordít más műfajok ismert könyvillusztrációk, plakátok átalakulásaira, sőt a 20. század globalizálódó világa kapcsán még a hirdetések (például moziplakátok vagy árucikkek reklámjainak) módosított, aktuálpolitikai kontextusba átültetett verzióira is. A monográfiát lapozva kibontakozik az olvasó előtt a magas- és a tömegkultúra néhány kapcsolódási pontja, valamint a karikatúrák egy izgalmas funkciója: ezeken keresztül is (újra) felfedezhette a kortárs újságolvasó a magyar és az európai képzőművészet egyes alkotásait, később pedig plakátokat és népszerű hirdetéseket természetesen a műfajnak megfelelően torzított, újragondolt, aktualizált formában.Tamás Ágnes történész, PhD. A Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense. Főbb kutatási területei: vizuális források elemzése, mind magyarországi, mind pedig külföldi karikatúrák összehasonlító vizsgálata, sajtófotók komparatív tanulmányozása, a politikai imázsépítés vizuális stratégiáinak feltárása, sajtótörténet, sajtóhoz, vizualitáshoz kapcsolódó levéltári források analízise az 1860-as évektől az 1950-es évekig. Legújabb kötetei: Propagandakarikatúrák ellenségképei Szarajevótól Párizsig (2017); Talpra magyar, hí az urna! Választások és választási kampányeszközök élclapokban, 18671875 (2020); A magyar parlament karikatúrákon (18671989) (2021).
