Adam Walder

Egyszerre vagyok érzelmes és racionális, precíz és hanyag, könnyen hangolódom, de néha meg is állok, hogy átadjam magam a pillanatnak. Amikor szomorú vagyok olvasok, így gazdagítom önmagam, és olykor úgy érzem, a világ valamiféle finom, láthatatlan irányítása segít, hogy újra fel tudjak nevetni vagy tovább tudjak lépni. Humorral próbálok átmenni a nehezebb napokon, mert hiszek abban, hogy nevetni még a komoly helyzetekben is lehet. Könnyen lelkesedem, de néha meg is állok, hogy átadjam magam a pillanatnak. Egyszerűen élek, de a szerelmet, a valódi érzéseket imádom – ezek a pillanatok kicsit világosabbnak tűnik. Őszinte vagyok, néha vicces, néha izgalmas, máskor elviselhetetlen– nagyjából úgy, ahogy az élet adja. Döntéseimet gyakran az érzelmeim vezérlik, de a logikus énem is ott motoszkál a háttérben, halk sugallatokkal, hogy ne veszítsem el az eszem. Szeretek írni; a szavak mintha csak átfutnának rajtam és ha jönnek, akkor nem vagyok képes úgy elaludni, hogy ne írjam le őket. Így megalkotok egy világot. Van, hogy a szabályok áthágása kicsit izgalmasabbnak tűnik a szememben és előfordul, hogy túlozok egy történetben, hogy érdekesebbnek tűnjön, de az élet színes és az én színemet saját magam keverem ki....